Bellye a járás központja, amely Eszéktől 3 km-re északra fekszik és az egyik legrégibb település Baranyában. Bellye története egészen a római korig vezethető vissza. A mezőgazdaságon kívül, az utóbbi időben a falusi turizmus is fejlődik, mint alapvető tevékenység, egyebek közt a Kopácsi-rét Természetvédelmi Parknak is köszönhetően. Bellyét sokan felismerték, mint települést, ahol kellemes és nyugodt életet élhetnek, mert messze van a városi nyüzsgéstől, viszont közel is van Eszékhez. Ezért a település gyorsan fejlődik és terjed.

A mai járás központja lakott volt már a római korban is, amikor a települést Novae- és Ad Novas-nak hívták. A Dráva jobb oldalán helyezkedett el az új Mursa nevű kolónia. A középkori okiratok szerint, Bellyét először 1212-ben említik.

Bellye földrajzi fekvése fontos közlekedési útvonal. Északon Eszékkel, a megye fővárosával határos, keleten pedig Bácskával. Bellyén keresztül vezet egy fontos útvonal Magyarországig is.

A Mursa Aquincum római út mentén felfedeztek emléktárgyakat 161-ből.

A törökök a 16. században egy utat töltésekkel és hidakkal építettek az eszéki Felső Várostól Dárdáig. A két út között (római és török), amelyek megrongálódtak a harcok és árvizek miatt, Mária Terézia 1776-tól 1779-ig egy új 4,5 km hosszú utat építetett, amely a bellyei mocsáron keresztül vezetett Eszékig.

A bellyei örökségből kiemelkedik Savoyai Jenő kastélya (1707- 1712), a Szeplőtelen Fogantatott Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt templom és a 19. századból származó református templom.

A 18. század végén, a bellyei birtok központja és székhelye Bellye volt. A lakosság általában állattenyésztéssel foglalkozott a kedvező réti földeken és mezőkön. Várdaróc is a bellyei birtokhoz tartozott a Dunai-puszta és Tökös településekkel együtt. A földek egyharmada használhatatlan volt az árvizek miatt, de a halállomány igen gazdag volt. A lakosság elsősorban halászattal, mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott.

» A Bellyei-tó

A nyári hónapokban, a Bellyei-tó egy igazi paradicsom és pihenőhely családoknak, valamint azoknak akik imádják az úszást, horgászatot, vagy akár a kempingelést. Az 56 hektáron fekvő Dráva holtágát egy híd és egy zsilip két részre osztja. A náddal és más vízi növényzettel körbe nőtt tó gazdag halállománnyal rendelkezik: csuka, ponty, törpe harcsa, ezüst kárász, dévérkeszeg, […]

» Különleges sztyeppi vegetáció

A temető meglátogatása szomorúságot és emlékeket kelt, viszont aki legalább egyszer meglátogatta a Bellyei temetőt, főleg május elején, egy különleges jelenetet figyelhetett meg. Növénytársulás megfigyelése alapján, a szakértők felfedezték, hogy az egyetlen fennmaradó sztyeppi vegetáció Horvátországban a Bellyei temetőben található. Körülbelül 140 növényfajt jegyeztek fel, amelyek közül ritka és veszélyeztetett fajok is léteznek pl. a […]